Az elővásárlási jog lényege, hogy az eladó köteles a kapott vételi ajánlatot közölni az elővásárlásra jogosulttal, aki ugyanazon feltételekkel dönthet a vásárlásról. Ha él ezzel a jogával, az adásvétel vele jön létre, így az eredeti vevő nem szerezheti meg az ingatlant. Ez a kötelezettség osztatlan közös tulajdonban automatikusan fennáll, társasházban viszont csak akkor, ha az alapító okirat kifejezetten így rendelkezik.
Az elővásárlási jog elmulasztása komoly következményekkel jár, ha az eladó nem hívja fel a jogosultat nyilatkozattételre, az érintett három éven belül megtámadhatja a szerződést. Ezért osztatlan közös tulajdon esetén az értékesítés mindig több adminisztrációval és nagyobb jogi kockázattal jár.
Gyakori megoldás az osztatlan közös tulajdonban a kizárólagos használati megállapodás, amely részletesen rögzíti, hogy ki mely ingatlanrészt használhatja. Bár ez a mindennapi együttélést megkönnyíti, nem szünteti meg az elővásárlási jogot, és nem alakítja át az ingatlan jogi szerkezetét. Az ingatlan továbbra is közös tulajdonban áll és az eladás során ugyanazok a kötelezettségek terhelik őket.
A társasházi forma ezzel szemben egyértelműbb jogi helyzetet teremt, az önálló helyrajzi szám, a külön tulajdon és a részletes működési szabályok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ingatlan értékesítése egyszerűbb, gyorsabb legyen és kevesebb kockázattal járjon.