A szolgalmi jog olyan dologi jog, amely egy ingatlan javára biztosít használati lehetőséget egy másik ingatlanon, és a gyakorlatban gyakran elengedhetetlen a mindennapi működéshez. Szolgalom alapítható szerződéssel – például út‑ vagy vezetékjog esetén –, de akkor is létrehozhatja a bíróság, ha az ingatlan rendeltetésszerű használata másként nem biztosítható. A jogosultat megilleti a szolgalom rendeltetésszerű gyakorlása, vagyis használhatja az utat, karbantarthatja a vezetéket, illetve elvégezheti a szükséges munkálatokat. A szolgáló ingatlan tulajdonosának tűrnie kell ezt, ugyanakkor a jogosult nem terhelheti az ingatlant a szükséges mértéken túl, és köteles a használat során a lehető legkisebb zavarásra törekedni.
A szolgalom megszüntethető vagy módosítható, ha a gyakorlása okafogyottá válik, például más megközelítési útvonal nyílik, vagy a vezeték funkcióját elveszíti. A bíróság ilyenkor a felek kérelmére dönthet a szolgalom törléséről vagy tartalmának módosításáról. Fontos különbség a használati megállapodáshoz képest, hogy míg a szolgalom dologi jogként az ingatlan‑nyilvántartásba bejegyezhető és harmadik személyekkel szemben is hatályos, addig a használati megállapodás elsősorban a tulajdonostársak közötti viszonyt rendezi, és nem feltétlenül biztosít külső felekre is kiterjedő joghatást. A szolgalmi jog tehát tartós, erős jogosultság, amely jelentősen befolyásolja az érintett ingatlanok használatát és értékét.
Szolgalmi jogokkal kapcsolatos kérdésekben irodánk készséggel áll rendelkezésére.
