A társasházban minden tulajdonos nemcsak a saját lakását birtokolja, hanem részesedik az épület és a telek közös részeiből is. Ennek mértékét fejezi ki a tulajdoni részarány, amelyet az alapító okirat határoz meg. A részarány általában a lakás alapterületének arányában kerül kiszámításra, de az alapító okirat ettől eltérő szabályt is megállapíthat. A tulajdoni részarány határozza meg, hogy a tulajdonos milyen arányban viseli a közös költségeket, például a felújítások, karbantartások vagy közüzemi díjak rá eső részét. Ugyanígy a közös tulajdonból származó bevételek – például közös helyiség bérbeadásából – is a részarány szerint oszlanak meg. A részarány tehát nemcsak szám, hanem a társasházi együttélés egyik alapvető jogi és pénzügyi kerete. Fontos tudni, hogy a tulajdoni részarány a szavazati jogot is befolyásolja, hiszen a tulajdonosok nem egyenlő szavazattal rendelkeznek, hanem a részarányuk szerint számít a szavazatuk súlya. Ez biztosítja, hogy a nagyobb lakással rendelkező tulajdonos arányosan nagyobb beleszólást kapjon a közös ügyekbe. A részarány változhat, ha az épületben átalakítás történik, például új lakás jön létre vagy meglévő lakás alapterülete módosul. Ilyenkor az alapító okiratot is módosítani kell, és a földhivatalban át kell vezetni az új arányokat. A tulajdoni részarány tehát szorosan kapcsolódik az ingatlan-nyilvántartáshoz, és minden tulajdonos jogait, kötelezettségeit meghatározza. Éppen ezért egy társasházi lakás vásárlásakor elengedhetetlen a tulajdoni részarány megismerése, hiszen ebből derül ki, milyen terhek és jogok várják az új tulajdonost. A részarány átláthatóvá teszi a közös tulajdon kezelését, és biztosítja a társasház működésének jogi alapját.
Irodánk több évtizedes tapasztalattal rendelkezik társasházi jogi ügyekben, így ha kérdése van a tulajdoni részarány számításával vagy módosításával kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal.
