A 2025. januárban hatályba lépett új-ingatlan-nyilvántartási törvény és végrehajtási rendelete értelmében az adásvételi ügyletekhez kapcsolódó korábbi függőben tartás, illetve tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzése megszűnt, helyüket a tulajdonjog fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog (röviden vevői jog) bejegyzése vette át.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyintézési határidő főszabály szerint 60 nap, ez külön-külön vonatkozik a vevői jog bejegyzésére és a tulajdonjog bejegyzésére is. A 2025. nyári-őszi tapasztalatok alapján a földhivatalok – az E-ING-re való átállás miatti teendők okán – ezt a határidőt nem tartják, a Fővárosi Földhivatali Osztályoknál a határidőcsúszás nem olyan nagy mértékű, mint egyes Pest Vármegyei Földhivatali Osztályoknál, ahol a 60 napos ügyintézési határidő akár több hónappal is kitolódhat.
Amennyiben soron kívüli ügyintézést szeretnénk, azt az új szabályok szerint csak az eljárás megindításakor tehetjük meg (díja 16.000,-Ft), az eljárás folyamatában, tehát utóbb soron kívüli eljárás iránti kérelmet nem nyújthatunk be.
Miért is olyan lényegesek a fentiek egy adásvételi ügyletben?
Egyrészt azért, mert jó ha tudjuk, hogy sok bank a hitel folyósításához azt követeli meg, hogy a vevői jog bejegyzése megtörténjen a tulajdoni lapra, nem elegendő, ha ez a kérelem széljegyen van, ezért ezt a szerződéskötés előtt tisztázni kell a bankkal, hogy felmérjük, szükséges-e soron kívüli eljárás iránti kérelmet is előterjeszteni a földhivatalban.
A fentiek másrészt azért is fontosak, mert a tulajdonjog a földhivatali bejegyzéssel keletkezik, továbbá akkor tudjuk a megvásárolt ingatlanba a lakcímünket bejelenteni, ha a tulajdonjogunkat a földhivatal bejegyezte. A lakcím meghatározott időn belüli átjelentése a megvásárolt ingatlanba több állami támogatás (pl. CSOK) esetében is követelmény.
Ingatlan adásvételi ügyeikben keressék bizalommal Ügyvédi Irodánkat!